A víz világnapjára

A Fővárosi Csatornázási Művek nyílt napján jártunk


Csapatunk a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén járt a március 19-i nyílt napon. Látogatásunk célja nem csak az volt, hogy megnézzük, hogyan lesz a csatornákon keresztül a telepre kerülő lakossági szennyvízből tisztított víz mire a Dunába vezetik, hanem az is, hogy megtudjuk, hétköznapi szokásaink milyen hatással vannak a szennyvízhálózatra, mi az, amin fontos lenne változtatnunk, mert valóban gondot jelent.
Bakonybélben is időről-időre megjelenő probléma a dugulás a csatornák háztartásokhoz közeli szakaszain, amelyek a háztartáson belül a lefolyókból visszabugyogó vagy a csatornafedeleken át az utcára áradó szennyvíz formájában okoznak kellemetlenségeket. Ezek egyik leggyakoribb oka a csatornákban akadályt képező, kissé tréfásan zsírszörnynek nevezett blokkok kialakulása. A csatornarendszerbe nem csak a lakossági szennyvíz, hanem az utcákról a csatornahálózatba lefolyó csapadék is bekerül, az az által elsodort szeméttel együtt. A méretét tekintve legmeglepőbb, csatornából előkerült szemét a dél-pesti telepen egy bojler volt, amelyet valószínűleg egy erősebb esőzés során mosott be a telepekhez közeli, hatalmas átmérőjű csatornába a víz. Sokkal gyakrabban találkoznak a telepeken a szilárd szennyeződések eltávolítását célzó, első tisztítási fázisban olyan tárgyakkal, mint a kulcsok, a fogkefe, a bankkártyák, evőeszközök, érmék, kisebb játékok vagy a műfogsor és a háztartási hulladék minden elképzelhető fajtája. Ezek kigyűjtése viszonylag egyszerű feladat, és jellemzően nem hordoznak olyan veszélyeket, mint az intim higiéniai termékek, a pelenkák és a nedves törlőkendők, amelyeken megtapad a zsír és az olaj, és így együtt alkalmasak arra, hogy egyre növekvő méretű akadályt képezzenek a szennyvíz útjában. A lebomló, a csomagolás szerint akár a WC-be is dobható nedves törlőkendőkkel az a probléma, hogy a csatornarendszerben haladva sokkal rövidebb idő alatt kezdenek zsírral szennyeződni, társaikkal találkozva összeállni, mint amennyi idő alatt lebomlanának. Emiatt okoznak gondot ezek az összetapadó kendő-zsír akadályok már a háztarásokhoz közeli csatornaszakaszokon. Elejét vehetjük a problémának azzal, hogy ha használunk nedves törlőkendőket, akkor azokat az intim betétekhez és a pelenkához hasonlóan a szemetesbe dobjuk, akkor is, ha a lebomló fajtából valók.
A szennyvíztisztító telepen a mechanikai tisztítást a biológiai tisztítás két fázisa követi. A foszfor és nitrát kivonására az utóbbi években már egy új, modern technológiát alkalmaznak. Hatalmas üvegházakba olyan növényeket (élőgépeket) – banánfát, fikuszokat, stb. – telepítettek, amelyek jól érzik magukat kifejezetten foszfor- és nitrátdús közegben, gyökerük az első tisztítási fázison átesett szennyvízbe ér, onnan veszik fel a számukra hasznos tápanyagokat. A kémiai tisztítás különféle, a szennyvízhez adott anyagokkal történik. A foszforszármazékokat nagy hatékonysággal ki tudják vonni a szennyvízből vas-klorid hozzáadásával. Jó tudni, hogy a mosószerekkel a szennyvízhálózatba kerülő foszforszármazékok túlnyomó részét el tudják távolítani a szennyvízből. A szennyvíz gyógyszerek és gyógyszerszármazékok maradványaitól való megtisztítása azonban nem megoldott. Nagyon fontos, hogy a gyógyszerektől ne úgy szabaduljunk meg, hogy lehúzzuk a WC-n vagy beöntjük a lefolyóba, akkor sem, ha halmazállapotuk miatt logikusnak tűnne, hanem a szabályos módon, a patikákban leadva kerüljenek ki a háztartásunkból. Érdemes a vízkörforgás szempontjából is figyelembe venni, hogy akkor szedjünk gyógyszert, ha feltétlenül indokolt! A vizelettel a szennyvízhálózatba kerülő gyógyszerszármazékok problémája ugyanúgy megoldatlan, mint a lefolyóba öntött gyógyszereké.
Bár a szennyvizet kidolgozott technológiákkal hatékonyan lehet tisztítani, majd a Dunába kerülő tisztított szennyvíz hígul és tisztul az élővilágban, de ami egyszer szennyeződött, sosem lehet többé ugyanaz. Ahhoz, hogy ivóvízként a poharunkba kerüljön, UV-s és klórozásos eljárásokkal fertőtleníteni kell. Vigyázzunk arra, hogy kényelmes körülményeink ne tegyenek bennünket hanyaggá, vigyázzunk a vízre!

  • 2012-óta működik a telepen az újításnak számító „Organica Élőgépek” rendszere.
  • A tisztított víz foszfortartalma stabilan határérték alatti, a februári mintavételkor 0,4 mg/l
Gigantikus "zsírszörny", törlőkendőkből, zsiradékokból és egyéb szennyeződésekből összeállt akadály a fővárosi csatornahálózatból.
A gigantikus zsírszörny

Az Organica Élőgép-rendszer egyik üvegháza a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen.
Pöpec üvegház, a biológiai szennyvíztisztítás élőgép-motorja a dél-pesti telepen.
Plüss zsírszörnyek segítették a megértést, miközben nehezítették a bejutást a nyílt napra vezető csatornában.
Kipróbáltuk, milyen zsírszörnyek között haladni. 🙂
Szemétkincsek a csatornából - a szennyvíztisztítás során előkerült tárgyak legérdekesebb tucatjai.
Csatornakincsek vitrine a bejáratnál: mi szem-szájnak ingere, vagy éppen ellenkezőleg.

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük